Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Csókok

2009.02.08
Csókból születik a boldogság.


De hogy csókoljam meg úgy, hogy ne vegye észre, hogy imádom?

Szép volt a sorstól, hogy utamba ejtett, hogy minden édes csókot a számon felejtett. Csak akkor adna igazán szépet, ha mindörökre nekem adna téged!

 

Kínzó vágy gyötör, hiányod majd megöl, nem bírom ki nélküled! Kérlek szoríts magadhoz s csókkal mond, hogy szeretsz!


Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent, csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset! Egy forró csók, mely tüzes a vágytól! Érzem örökre hozzád láncol!

Csókkal is lehet ütni, talán némely csók súlyosabb sebet ejt, mint a bot. Halálos is lehet.

Így maradjunk egyként szállva,
Fütyülve most a Világra!
Mert a csókod Csillagkincsem
A Mindenségbe repít engem
A sötétben fénnyé válunk,
S a Végtelenig meg sem állunk!

 

Vannak aki még mindig vállaják, az esetleges horrorba fulladó első randevú kockázatát, csak mert, megvan benne a lehetőség, egy varázslatos jóéjt csókra a kapuban. Egy pillanatra kizökken a világ, amint két ember egymás fölé hajol, egy lehetséges közös jövő reményében.

 

"Hol vad volt, hol lágy ; olykor csak egy érintés, máskor őrült kitörés. "ízlelget Engem" gondolta..."

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép


Utolsó kép


Facebook



Statisztika

Online: 1
Összes: 338670
Hónap: 1792
Nap: 60